2026. október 9. – Péntek

Evangélium:
Egy alkalommal Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt. Amint az ördög kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt mondták: „Belzebubnak, az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Mások próbára akarták tenni, és égi jelet követeltek tőle. Jézus belelátott gondolataikba, és így szólt hozzájuk: „Minden önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik. Ha a sátán önmagában meghasonlott, hogyan állhat fönn az országa? Ti ugyanis azt mondjátok, hogy Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket. Ám, ha én Belzebub segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával (vagyis Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig van biztonságban, amíg el nem jön az, aki erősebb nála. Ez legyőzi, elveszi fegyverzetét, amelyben bízott, és szétosztja a zsákmányt. Aki nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, nyugtalanul bolyong a magányos pusztaságban. Miután hasztalanul próbált megnyugodni, azt mondja magában: „Visszamegyek házamba, ahonnét kijöttem.” Odamegy, és azt látja, hogy egykori lakóhelyét kisöpörték és rendbe hozták. Erre elmegy, hoz magával hét más lelket, akik nála is gonoszabbak. Ezek bevonulnak a házba, és ott laknak. Az illető ember sorsa pedig rosszabbra fordul, mint azelőtt volt.”
Lk 11,15-26

 
Elmélkedés:

Jézust azzal vádolják, hogy az ördög erejével űzi ki az ördögöt. Az ember néha mindent megtesz, hogy ne kelljen szembenéznie a nyilvánvalóval. Inkább elferdítjük a valóságot, mintsem beismerjük, hogy Isten valóban közöttünk van, és hatalma nagyobb, mint a gonoszé. Jézus nem csupán ördögöt űz ki a megszállottakból, hanem rendet tesz a zűrzavarban. A gonosz mindig megoszt, szétszór, elválaszt. Jézus pedig összegyűjt, összefog, egésszé formál.
A mai evangélium nem egy rémisztő történet démonokról, hanem figyelmeztetés arra a veszélyre, hogy a gonosz bárki felett hatalmat szerezhet. Az emberi lélek nem maradhat üres. Ha nem Isten tölti be, akkor más fogja. Sokan kiűzik életükből a bűnt: egy rossz szokást, egy bűnös kapcsolatot, egy bénító függőséget, de ha utána nem építenek új alapot, ha a helyét nem foglalja el az imádság, a szeretet, akkor előbb-utóbb visszaszivárog a sötétség. Isten országa nem automatikusan jön el, meg kell nyitni előtte az ajtót, a szívünket.
Megkérdezhetjük magunktól, hogy sikerült-e már valamitől megszabadulnunk, ami káros volt számunkra? De ez még nem elég. Inkább azt kell kérdeznünk, hogy él-e bennünk Jézus, aki segít minket, amikor újra támad a kísértés, újra eltöltene minket a harag, a félelem, a csüggedés. Isten nem üres tereket keres, hanem otthont. Hajlandó vagy berendezni neki a szívedet?
© Horváth István Sándor

Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Ne csak a gonosztól szabadíts meg, hanem arra kérlek, hogy maradj bennem! Töltsd meg szívemet, hogy ne maradjon hely a sötétség számára! Űzd ki belőlem a félelmet, a keserűséget, az önzést, de ne hagyj üresen! Add, hogy benned éljek, és te bennem élj! Segíts, hogy minden nap újra igent mondjak akaratodra, és ne engedjem vissza azt, amit egyszer már kiűztél belőlem! Uram, formáld át lelkemet, hogy az engedelmesség útján az örök életre jussak!

Feliratkozás a napi evangélium hírlevélre: www.evangelium365.hu\n\n"; ?>