A weboldal helyes működéséhez engedélyezze böngészőjében a javascriptet!

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA Szombathely Márton Áron u 55. Tel.: +36/-30-619-5514

2022. március 5. (szombat) 18:57

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2022.03.06 – 13- ig.

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA Szombathely Márton Áron u 55. Tel.: +36/-30-619-5514

2022. március 2. (szerda) 12:14

UKRAJNAI MENEKÜLTEK SEGÍTÉSE

 

Biztosan értesültetek a hírekből arról, hogy hazánkba nagyon sok menekült érkezik Ukrajnából. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász folyamatosan családokat fogad be, az Ő ellátásukat szeretnénk a lehető legjobb módon megoldani, illetve az Ungváron élőket támogatni, amihez kérjük a segítségeteket!

Sok plébánia máris gyűjtésbe kezdett,amiért nagyon hálásak vagyunk!

ELSŐSORBAN AZ ALÁBBI DOLGOKRA LENNE SZÜKSÉGÜNK:

matrac

takaró, pléd, párna

ágyhuzat

hálózsák

törölköző

pelenka

bébiétel, gyerekeknek keksz, édesség

női higiéniai termékek

olyan élelmiszerek, amik gyorsan fogyaszthatók: konzerv, levesporok, készételek, kekszek stb.

AZ ÖSSZEGYŰLT ADOMÁNYOKAT LE LEHET ADNI

(Szombathely Batthyány-Strattmann László templomba Kodály Zoltán 37 .)

Naponta 16:00-tol

SEGÍTSÜK EGYÜTT A HÁBORÚ ELŐL MENEKÜLŐKET!

HÁLÁS KÖSZÖNETTEL: OLADI PLÉBÁNIA KARITÁSZ

CSOPORTJA:Hegyi Sándorné /Judit/

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA Szombathely Márton Áron u 55. Tel.: +36/-30-619-5514

2022. február 26. (szombat) 20:56

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2022.02.27 - 03.06 - ig.

Azok közül, akik mindig velünk tartottak” – Szent Mátyás apostol

2022. február 22. (kedd) 20:37

Azok közül, akik mindig velünk tartottak" – Szent Mátyás apostol


Mátyást Jézus feltámadása után, még pünkösd előtt választották apostollá Júdás helyett. Rá emlékezünk ünnepén, február 24-én.

Lukács ránk hagyományozta Péter beszédét (vö. ApCsel 1,15–26), melyben így érvelt: "Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról." Két jelöltet állítottak, akik megfeleltek ennek a feltételnek: Barnabást és Mátyást. A sors Mátyásra esett. Mivel a kiválasztás szempontja volt, hogy az apostolnak a feltámadás tanújának kell lennie, Mátyás valószínűleg találkozott a föltámadott Krisztussal.

Mátyás további sorsa ismeretlen. Az apokrif András és Mátyás cselekedetei állítása szerint a missziós területek elosztása alkalmával "az emberevők országa" jutott neki, valószínűleg Etiópia, ahol megvakították és börtönbe vetették, de Isten visszaadta látását, és András csodálatos módon kiszabadította.

Szent Mátyás lefejezése (Schedel-krónika, 1493)

A vértanúhalált állítólag lefejezéssel szenvedte el. Emiatt bárddal szokták ábrázolni, és a keresztény mészárosok és ácsok őt választották védőszentjüknek. Ezenkívül oltalmát kérik a cukrászok, szabók, kovácsok, és mint általában az apostolok, védőszentje a teológusoknak, hittanároknak, misszionáriusoknak is.

Ereklyéit Ilona császárné a 4. században Trierbe vitette, ahol ma is tiszteletben részesítik a Szent Mátyás-apátság bazilikájában. Rómában február 24-én, Milánóban február 7-én, a bizánci szertartásban augusztus 9-én ünneplik.

Szent Mátyás sírja Trierben

Mátyás napjához országszerte időjárási regulák fűződnek. "Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be)."

Mátyás apostol vértanúságának eszköze és így ikonográfiai jelvénye a szekerce vagy bárd. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járta, hogy ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: "Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen."

Istenünk, te Szent Mátyást fölvetted az apostolok testületébe. Közbenjárására add, hogy szereteted boldog részeseiként eljussunk választottaid közé. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA Szombathely Márton Áron u 55. Tel.: +36/-30-619-5514

2022. február 19. (szombat) 15:47

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2022. 02. 20 - 27 ig.

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA Szombathely Márton Áron u 55. Tel.: +36/-30-619-5514

2022. február 12. (szombat) 15:08

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2022. 02. 13 – 20 - ig.

Szűz Mária lourdes-i jelenése – A betegek világnapja

2022. február 10. (csütörtök) 19:34

Szűz Mária lourdes-i jelenése – A betegek világnapja

1858. február 11-én a Lourdes melletti Massabielle-barlangban a szegény, tanulatlan, tizennégy éves Bernadette Soubirous-nak megjelent a Szűzanya.

A "Hölgy", aki a Massabielle-barlangban megjelent, hófehér ruhát és vakító fehér köpenyt viselt, égszínkék öv volt derekán, lábát arany rózsa díszítette, és kezében rózsafüzért tartott. Összesen tizennyolc alkalommal jelent meg július 16-áig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Február 25-én fölszólította Bernadette-et, fakasszon forrást a barlang meghatározott pontján, igyon belőle és mosdjon meg benne. Március 2-án megbízta a kislányt, "mondja meg a papságnak, hogy építsenek kápolnát és jöjjenek körmenetben" a jelenések helyére. Március 4-én már több mint tízezren kísérték el Bernadette-et a barlanghoz, de a látomásokban csak a kislány részesült. Március 25-én a Hölgy lourdes-i dialektusban a nevét is elárulta: "Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás."

Franciaországban a jelenések híre gyorsan terjedt, egyre nagyobb tömegek látogattak Lourdes-ba – a Pireneusok között, a Pau patak partján fekvő városkába – és a jelenések helyén fakadt forráshoz, mely 120 ezer liter vizet ad naponta. A forrásnál kezdettől fogva tapasztaltak csodás gyógyulásokat. A jelenéseket egyházi és világi hatóságok vizsgálták. Azok természetfeletti jellegét 1862-ben a tarbes-i püspök (Lourdes a tarbes-i egyházmegye területén fekszik), majd 1891-ben XIII. Leó pápa hivatalosan is elismerte.

1862-ben templomot kezdtek építeni a forrás feletti sziklára, amely 1876-ra elkészült, s melynek IX. Piusz pápa bazilika címet és előjogokat adományozott. A barlangban Bernadette útmutatásával elkészült a Szűzanya márványszobra. A forrás mellett fürdő épült.

A Szűzanya lourdes-i megjelenését először a tarbes-i egyházmegyében ünnepelték, 1890-től. 1908-tól, a jelenések 50. évfordulójától kezdve X. Piusz pápa kiterjesztette az ünneplést az egész Egyházra.

A jelenés helyén a sok csodálatos gyógyulás igazolta Mária Istentől kapott hatalmát. Lourdes világhírű zarándokhely lett, ahova milliók zarándokolnak el engesztelni és gyógyulásért vagy megnyugvásért imádkozni. A megmagyarázhatatlan gyógyulások száma sok ezer, ebből hetvenet ismer el az Egyház csodás gyógyulásnak. A lelki gyógyulások száma felmérhetetlen.

Szent II. János Pál pápa 1992-ben kezdeményezte, hogy február 11., a Szűzanya első lourdes-i jelenésének napja legyen a betegek világnapja. A világnap célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését".

Ezen a napon egyre több templomban kiszolgáltatják a betegek szentségét. A pápa február 11-én hagyományosan üzenetet intéz a betegekhez.

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA Szombathely Márton Áron u 55. Tel.: +36/-30-619-5514

2022. február 5. (szombat) 18:03

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2022. 02.06 -13 - ig.

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA Szombathely Márton Áron u 55. Tel.: +36/-30-619-5514

2022. január 29. (szombat) 18:30

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2022.01.30 - 02.06-ig.

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA Szombathely Márton Áron u 55. Tel.: +36/-30-619-5514

2022. január 29. (szombat) 18:22

Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony

A mai ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.


A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.


Az Úr Jézus bemutatását (praesentatio Domini) Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.

Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot.

Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2,29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma.

"Bocsásd el most, Uram, szolgádat,

szavaid szerint békességben,

hiszen már meglátták szemeim,

akit küldtél, az Üdvözítőt.

Őt adtad számunkra

csodájára minden népnek,

hogy fényeskedjék az egész világnak,

mint választott néped dicsősége."

A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon.


Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep.

Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Guido da Siena: Jézus bemutatása a templomban (1270-es évek)

Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.

Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára.

Imádkozzunk a szerzetesekért és a megszentelt életet élőkért, valamint a hivatásokért!

* * *

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni, körül is járták az ágyát, megkerekítették a testét vele, hogy mintegy elzárják a leselkedő gonosz elől. Bő, Osli asszonyai szerint a gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat, füstje pedig elűzi, távol tartja a lélektől a gonoszt.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, és főképpen vihar idején gyújtották meg és imádkoztak mellette.


A szegedi táj népe úgy tartotta, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára. Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre tettek, hogy mindig békesség legyen a háznál, és megveregették vele a gyümölcsfákat, hogy szépen teremjenek.

A magyar népi kalendáriumban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. A naphoz fűződő időjóslás egy középkori deák szentenciát őriz, eszerint: ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte volt. (Vagyis: ha a medve meglátja árnyékát, visszabújik barlangjába, mert hideg napok jönnek még.)