Napi Evangélium
És az Ige testté lett és közöttünk lakott. Jn 1,1-18olvasás...
2023. február 12. (vasárnap) 14:46
H I R D E T É S E K
2023. február 4. (szombat) 21:32
H I R D E T É S E K
2023. február 3. (péntek) 14:00
Miután betöltötte hetvenötödik életévét, 2023. február 3-án, Szent Balázs püspök és vértanú emléknapján Őszentsége Ferenc pápa elfogadta Excellenciás és Főtisztelendő Cserháti Ferenc centuriai címzetes püspök úr lemondását az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöki tisztségéről. Ezzel egyidőben, Őszentsége Ferenc pápa Főtisztelendő Martos Levente Balázst, a Központi Papnevelő Intézet rektorát trebai címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki.
Dr. Martos Levente Balázs 1973. november 18-án született Szombathelyen. Családja anyai ágon katolikus, apai ágon evangélikus, mindkét oldalon erős egyházi kötődéssel. Szüleivel, két fiú és egy lány testvérével iskolás korától Sárváron éltek. 1988-ban az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba került, ahol 1992-ben érettségizett. Ebben az évben jelentkezett a Szombathelyi Egyházmegye papnövendékei közé.
Teológiai tanulmányait 1992 és 1994 között a budapesti központi szeminárium növendékeként kezdte meg, majd főpásztora, Konkoly István 1994-ben Rómába küldte tanulni. A Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke, illetve a Pápai Gergely Egyetem hallgatója lett. 1997-ben Rómában diakónussá, majd 1998-ban Szombathelyen pappá szentelték. 1997-ben felvételt nyert a Pápai Biblikus Intézetbe, ahol 2000-ben biblikus szaklicenciát szerzett.
2000 és 2007 között káplán és hitoktató, illetve teológiai tanár volt Szombathelyen. 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karán szerzett teológiai doktori fokozatot. 2002 és 2007 között a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szombathelyi csoportjának elnöke volt. 2007-ben Veres András szombathelyi megyéspüspök küldte Győrbe, hogy tanítson a szemináriumban és segítse az ott tanuló szombathelyi növendékek képzését. 2008 és 2013 között Győr és Szombathely mellett a Szegedi Hittudományi Főiskolán is biblikus tárgyakat tanított. 2010-ben a PPKE Hittudományi Karán biblikum területen habilitált.
2013-tól 2018-ig prefektus volt a győri szemináriumban. 2014-től a Pápai Biblikus Bizottság tagja. 2018-ban Székely János szombathelyi megyéspüspök Szombathelyre nevezte ki előbb felnőttképzési püspöki referensnek a világi munkatársak képzésére, majd egyetemi lelkésznek, templomigazgatónak, szakigazgatónak, 2019 augusztusában pedig egyházmegyei hitoktatási felelősnek. 2019-ben a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében mentálhigiénés lelkigondozó végzettséget szerzett.
2019. szeptember 3-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése alapján a Központi Papnevelő Intézet rektorává nevezték ki. Ezzel együtt a budapesti Kisboldogasszony Egyetemi Templom templomigazgatója is lett. 2019-től a PPKE Hittudományi Karának egyetemi magántanára, 2022-től a Bibliai Nyelvek Tanszékének tanszékvezetője nyilvános rendkívüli egyetemi tanár minőségben.
Papi működését a papnevelésben és tanításban töltött években is kiegészítette a lelkipásztori tevékenység. Káplán éveiből való kapcsolata a Házas Hétvége mozgalommal. Győrben a kórházi beteglátogatásba és a fogyatékkal élők lelkigondozásába kapcsolódott be. 2021 óta máltai káplán. Szívesen publikál tudományos igényű, illetve ismeretterjesztő jellegű biblikus írásokat.
Budapest, 2023. február 3.
2023. február 3. (péntek) 12:05
2023. február 3., péntek
Szent Balázs püspök élettörténetét idézzük fel liturgikus emléknapján, február 3-án. A vértanú püspök emlékezete különösen a névadásban és a népszokásokban él elevenen.
Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemre méltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők.
Szent Balázs (Mindenszentek-templom,
Kingston upon Thames, Egyesült Királyság; 14. század)
Szenvedéstörténete szerint Szent Balázs örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.
Azonban nemcsak a keresztények ismerték a barlanghoz vezető utat, hanem Agricola helytartó poroszlói is. A helytartó 316 táján még folytatta Szebasztéban azt a keresztényüldözést, amelyet korábban még Licinius császár rendelt el. A püspök ellenállás nélkül engedte, hogy elfogják, és Agricola bírói széke elé hurcolják. Nem tudták hittagadásra kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba került. Mint előbb barlangjában, a börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában is csodákat tett. Vízbe fojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.
Ismeretlen román kori festő: Szent Balázs vértanúsága
(freskó; Château des Moines, Berzé-la-Ville; 1100 körül)
Kezdetben hallgattak Szent Balázsról a források. Ebből következtethetünk arra, hogy tisztelete nyilvánvalóan nem közvetlenül a halála után kezdődött. Keleten azonban legkésőbb a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól már mint a torokbajok ellen védő szentet tisztelték.
Tisztelete a 12. századtól lett általános, mégpedig egy gégedaganat elleni imádsággal kapcsolatban. Később vérzések, hólyagbetegségek, továbbá kelések, kólika, pestis és fogfájás esetén fordultak hozzá.
A késő középkorban a tizennégy segítő szent közé sorolták. Az orvosok, posztókereskedők, gyertyaöntők, fúvós zenészek, énekesek védőszentje, kedvező időjárásért is segítségül hívták.
A balázsáldás mindmáig élő liturgikus szokása a 16. században keletkezett, leírása a 17. században szerepel először a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében. Babits Mihály megrázó verse, a Balázsolás, melyben a gégerákban szenvedő költő gyermeki bizalommal fordul a szent püspökhöz, ezt a szokást idézi fel.
Balázst a középkorban rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolták; keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték).
Ünnepét Rómában a 12. század óta ülik február 3-án.
A legenda szerint egy napon rémült anya sietett Szent Balázshoz, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút (egy másik változat szerint eltávolította a szálkát), és így megmentette a haláltól.
Egy másik legenda szerint a helytartó először vízbe fojtás általi halálra ítélte a püspököt. Abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneinek szobrait a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.
Hallgasd meg népedet, Istenünk, amikor Szent Balázs püspök és vértanú pártfogásával könyörgünk hozzád. Add, hogy földi életünkben a te békédnek örvendjünk, és segítségeddel eljussunk az örök életre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Áme
2023. január 28. (szombat) 21:34
H I R D E T É S E K
2023. január 22. (vasárnap) 20:15
2023. január 21. (szombat) 17:49
H I R D E T É S E K
2023. január 14. (szombat) 18:43
H I R D E T É S E K
2023. január 6. (péntek) 10:12
2022. december 24. (szombat) 22:21
H I R D E T É S E K