Krisztus feltámadt, alleluja

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2024. márc. 31- ápr. 7- ig

"Szívünk, lelkünk most kitárjuk,
Utad, Jézus, veled járjuk.
Kérünk, mélyen belevéssed

Szíveinkbe szenvedésed."

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale)[1] második napja. A nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap,[2] dátuma március 20-tól április 23-áig változhat.

Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, csak igeliturgia[5] van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a csonka mise is.[6] A nagypénteki szertartás három fő része: az igeliturgia (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás.[7]

A pap a szertartást piros ornátusban végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elboc

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale)[1] második napja. A nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap,[2] dátuma március 20-tól április 23-áig változhat.

Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, csak igeliturgia[5] van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a csonka mise is.[6] A nagypénteki szertartás három fő része: az igeliturgia (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás.[7]

A pap a szertartást piros ornátusban végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elboc

Esti mise – az utolsó vacsora emlékmiséje

Az esti szentmisén az utolsó vacsorára emlékeznek, amelyen Jézus megalapította az Eucharisztiát (azaz tulajdonképpen a szentmisét). Hagyomány, hogy szintén az utolsó vacsorán történtekre emlékezve (amikor Jézus megmosta tanítványai lábát) a pap megmossa több hívő lábát.

A misében számos elem a gyászra, a Jézus halálával kialakuló hiányra, csöndre, ürességre utal, illetve a temetési szertartást idézi. Ugyan a misében felhangzó "glória" után a harangok megszólalnak, de azután a gyász jeleként el is némulnak, akárcsak a szertartás során alkalmazott orgonák, és csengők. Helyettük egészen a nagyszombati szertartásban felhangzó glóriáig fakereplőket alkalmaznak.[5][1] A gyásznak ezt a jelképét a magyar katolikus hagyományban egy jellegzetes szófordulattal fogalmazzák meg: a hívek szerint ezekben a napokban "a harangok Rómába mennek".[6]

A mise végeztével az oltáriszentséget (azaz az Eucharisztia keretében átváltoztatott ostyát) is eltávolítják rendes őrzési helyéről a tabernákulumból, és ünnepélyesen egy másik őrzési helyre – jellemzően a templomban kialakított szent sírhoz – viszik, és az egészen a nagyszombati feltámadási mise áldoztatásáig ott is marad.[5][1]

Ezután az "oltárfosztás" szertartásának keretében, a pap minden díszétől (virág, gyertyák, terítő) megfosztja az oltárt, majd a teljesen üres oltárt vízzel lemossa ("oltármosás").[5][1][7][8]

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2024. márc. 24-31-ig

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2024. márc. 17-24 ig

SZOMBATHELY- OLADI PLÉBÁNIA
Szombathely Márton Áron u 55. Tel: 94/ 318-026
e-mail cím:
Bankszámlaszám: 1110 0805 1989 4281 3600 0001

H I R D E T É S E K
2024. márc. 10-17- ig