Napi Evangélium
Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia! Jn 1,29-34olvasás...
2024. április 27. (szombat) 20:32
H I R D E T É S E K
2024. április 20. (szombat) 19:41
2024. április 13. (szombat) 16:03
H I R D E T É S E K
2024. április 13. (szombat) 16:00
2024. április 6. (szombat) 20:13
2024. április 6. (szombat) 19:54
H I R D E T É S E K
2024. április 1. (hétfő) 21:28
2024. március 31. (vasárnap) 16:51
H I R D E T É S E K
2024. március 30. (szombat) 12:33
Szíveinkbe szenvedésed."
2024. március 28. (csütörtök) 21:09
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale)[1] második napja. A nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap,[2] dátuma március 20-tól április 23-áig változhat.
Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, csak igeliturgia[5] van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a csonka mise is.[6] A nagypénteki szertartás három fő része: az igeliturgia (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolat és a szentáldozás.[7]
A pap a szertartást piros ornátusban végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elboc