Napi Evangélium
Heródes félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Mk 6,17-29olvasás...
2025. június 29. (vasárnap) 20:15
H I R D E T É S E K
2025. június 23. (hétfő) 6:55
H I R D E T É S E K
2025. június 17. (kedd) 11:10
2025. június 15. (vasárnap) 17:02
2025. június 7. (szombat) 20:31
A húsvéti időszak megkoronázása – Pünkösd
2025. június 7. (szombat) 20:26
Fény a sötétségben – Teréz anya öröksége – Dokumentumfilm-premier a Duna TV-n
Kalkuttai Szent Teréz Nobel-békedíjas szerzetesnővér életének és munkásságának ma is élő hatását mutatja be Tihanics Norbert dokumentumfilmje, melyet június 9-én, hétfőn tűz műsorára a Duna Televízió. Nem véletlen, hogy a közmédia éppen pünkösdre, a Szentlélek kiáradásának ünnepére időzítette, Teréz anya élete és szolgálata a Lélek csendes, mégis átalakító jelenlétének tanúsága.
A kolkatai (Kalkutta) Haldoklók Háza és a leprások otthona Teréz anya szellemi örökségének meghatározó helyszínei, ahol ma is szerzetesnővérek ápolják a legelesettebbeket. A közmédia kínálatában debütáló Fény a sötétségben – Teréz anya öröksége című dokumentumfilm ezekre a helyekre enged betekintést, ahova évtizedek óta egyetlen forgatócsoport számára sem nyílt lehetőség a belépésre.
A magyar film Teréz anya életrajzírója és bizalmasa, Navin Chawla segítségével jött létre, lehetőséget adva Tihanics Norbert rendezőnek, hogy hitelesen és tiszteletteljesen mutassa be az albán származású apáca életét.
A felvételek mellett interjúk is láthatók: megszólal Kolkata érseke, egykori önkéntesek, kortársak és a Szeretet Misszionáriusai rend nővérei, akik továbbviszik Kalkuttai Szent Teréz küldetését.
Az indiai helyszínek és interjúalanyok között megjelenik egy dán család története is, akik az 1970-es években két indiai kislányt fogadtak örökbe.
A közmédia szándéka az, hogy a magyar közönség széles körben megismerhesse a Teréz anya által elindított szolgálat földrészeket, kultúrákat és életeket összekötő, rendíthetetlen erejét. A dokumentumfilm arra hívja fel a figyelmet, hogy
a szeretet legnagyobb ereje gyakran éppen ott mutatkozik meg, ahol a legkevesebb reményt találjuk – a világ elfeledett, nyomorúságos zugaiban.
Fény a sötétségben – Teréz anya öröksége június 9-én, pünkösdhétfőn 16.55-től a Dunán.
2025. június 7. (szombat) 20:15
H I R D E T É S E K
2025. június 1. (vasárnap) 20:16
H I R D E T É S E K
2025. május 24. (szombat) 22:23
H I R D E T É S E K
2025. május 24. (szombat) 12:39
A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért.
Az ünnepen általában katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzási megemlékezést tartanak a rákoskeresztúri Új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél, valamint a Hősök terén, a hősök emlékkövénél.
Története
Az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe,[2] Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén a Millenniumi emlékmű előtt.
A magyar hősök emlékköve 1940-benA hősök emlékkövének avatása 1929. május 26-án
A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk[3] rögzítette, mely kimondta, hogy "minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját [...] a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli". Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg, és 1951-ben az emlékkövet is eltávolították a térről. A helyén 1956. április 4-én avatták fel a ma is látható emlékkövet.
A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvény[1] a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, "akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért."